A világ különböző tájain a különböző kultúrákban alapvetően két „izzasztó” fürdőzési szokás alakult ki. Egyik az úgynevezett „török fürdő”, a másik a szláv nyelvterületeken divatossá vált „orosz fürdő”.

A török fürdőt az alacsony hőmérséklet /60 C^o/ és a magas páratartalom, míg az orosz fürdőt a magas száraz hőmérséklet jellemzi. E két véglet között a különböző változatok sokasága található. A földbevájt és állatbőrökkel letakart indián izzasztó gödörtől – /amit vörös izzadásig hevített kőtömbökkel fűtöttek / – a japán természetes hőforrásokig, vagy barlangfürdőkig. A két véglet között található a hagyományos finn szauna is, amely 2000 éves múltra tekint vissza.

A finnek ősi eposzában, a Kalevalában ezt olvashatjuk: „Mondja Ilmarinen mester: …….Anniniki aranyos húgom! ….melegíts mézes fürdőt, fűtsd be szaporán a szaunát finom fenyő hasábbal, gyorsan gyulladó forgáccsal. Hányj egy kis hamut halomba, lúgot keverj belőle, fejem, hogy azzal fürdessem, testem tisztára súroljam, koromból kivakarodjam” / Kalevala 18. ének. Fordította Rácz István /

A finn szauna lényege a szabályozható hő és páratartalom. Figyelemre méltó élettani jelenség, hogy a szervezet már 65 C^o-on maximális izzadási folyamatot indít el, ami nem lesz intenzívebb akkor sem, ha a szaunát 110 C^o-ra fűtjük fel. Az izzadás intenzitását ugyanakkor jelentősen befolyásolja a páratartalom, ami a kövek locsolásával szabályozható. Tapasztalat, hogy a szervezetben pozitív élettani folyamatokat elindító szaunázási hőmérséklet 70-95 C^o között van. A finn szaunával kapcsolatos legfőbb követelmény, vagy nevezhetjük jelszónak is: „Érezd jól magad!” Ez azért fontos jelszó, mert a különböző emberek különbözőképpen reagálnak a hőhatásokra és a páratartalomra. Néhány szaunázás után mindenki kitapasztalhatja, hogy számára melyik az ideális hőfok és páratartalom. A finn szaunában pontosan az a lényeg, hogy ezeket a hatásokat szabályozni tudjuk. Szaunázhatunk akár alacsony, vagy magas hőmérsékletű száraz levegőn, akár alacsony, vagy magas páratartalmú levegőben egyaránt.

Az északi népek történelmében a szauna mindig több volt, mint egyszerű izzasztó kamra. Egészen a legújabb kori történelmünkig a szauna fürdőhely, tisztálkodóhely, szülőszoba, vendégszoba funkciót is ellátott. A ma már kuriózumnak számító füstös szaunát pedig élelmiszer tartósításra is használták. A mai korszerű szaunák ma már másképpen szolgálják életünket. Egy jól tervezett és igényesen kivitelezett szauna a lakás, a kert dísze is lehet. Ettől azonban a kedvező élettani hatásain keresztül sokkal fontosabb az egészségmegőrző szerepe. Az egészségmegőrző hatás alatt nem csak a szervezetben lezajló biológiai folyamatokra kell gondolnunk. A fin szauna nagyon fontos színtere a társasági életnek, a meghitt együttlétnek is. A szaunázásra 2-3 órát kell egy-egy alkalommal szánnunk, ami kiváló alkalom arra, hogy családtagjainkkal, barátainkkal töltsük együtt ezt az időt kellemes hangulatban, hiszen a mai életvitel erre ritkán nyújt lehetőséget. E két dolog – a lélek és a test egyszerre történő gondozása – együtt felbecsülhetetlen értékű hozadéka – ajándéka a finn szaunának.