Az új kutatási eredmények szerint az 5 és 16 év közötti gyerekek számára legalább másfél óra testmozgással járó játék szükséges naponta. A legtöbb szülő számára nagyon egyszerűen teljesíthető ez a kívánalom: le kell küldeniük a gyermekeiket a játszótérre. A kutatócsoport vezetője, Dr. Lars Bo Andersen szerint a gyermekeknek legalább kétszer több időt kellene eltölteniük a szabad levegőn mozgással, mint amennyit most átlagosan tesznek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyerekeknek éjjel-nappal a focilabdát kell kergetniük, de képesnek kell lenniük hirtelen erőbedobásokra, és a focipályát is körbe kell tudniuk futni.

Irány a játszótér!

Andersen és a kutatócsoport egy korábbi tanulmányban már közzétette, hogy a gyerekek fizikai aktivitása és a szívbetegségek, valamint a cukorbetegség kialakulása között közvetlen kapcsolat figyelhető meg. A mostani felmérésben 1732, 9 és 15 év közötti dán, észt és portugál gyermeket vizsgáltak meg. Négy egymást követő napon ellenőrizték a gyermekek fizikai aktivitását úgy, hogy egy kis érzékelőt rögzítettek a derekukra, ezáltal megfigyelhették a fiatalok testmozgását. Annak ellenére, hogy a gyerekek három különböző országból származtak, egyértelműen kimutatható volt a fizikai aktivitás jótékony hatása. A fizikailag aktív gyerekek sokkal egészségesebbek voltak, normális volt a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük és az inzulinműködésük.

Az aktív életmód hatása nem függött az országtól vagy népcsoporttól, és valószínűleg a világ bármelyik pontján érvényes. A kutatást vezető Andersen leszögezte, hogy a felmérés objektív mérésen alapult és nem kérdőíven – emiatt a vizsgálat eredményeit és következtetéseit a világ egészségügyi szervezeteinek a figyelmébe ajánlotta. A mostani bizonyítékok sokkal szilárdabbak, mint a korábbiak. A vizsgálatban résztvevő gyerekek 40 százaléka meglehetősen aktív volt, míg a maradék nagyon keveset mozgott. Az eredményekből kiderült, hogy a mozgás jótékony hatása minden gyermekre vonatkozik, tehát a túlsúlyos gyerekekre is, akikkel kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy komoly egészségügyi kockázata lenne, ha futkároznának, ugrálnának, kergetőznének.

Szállj be Te is!

Andersen úgy véli, hogy amíg viszonylag sokat foglalkoznak a gyerekek étkezési szokásaival, a testmozgásra nem szentelnek annyi figyelmet, holott a kettőnek egy szinten kellene állnia. A fő kérdés az, hogyan bírjuk rá a gyermekeket, hogy többet mozogjanak, és kevesebbet üljenek egy helyben. Ez azonban azt jelenti, hogy a szülőket is radikális változtatásra kell rávenni a gyermekükkel való napi foglalatosságot illetően. Nem egy tornateremben vagy a focipályán kell futtatni a gyerekeket, inkább játékra kellene bátorítani őket. A jelenlegi tanulmányból kitűnik, hogy rendkívül hasznos a rövid távú, nagy energiabefektetés, az ugyanis jobb, mint a folyamatos testmozgás. A kutatók úgy vélik, hogy a fizikai aktivitás nem a folyamatos testmozgás függvénye, mint például a futball.

Ebből a szempontból értékes az 5-10 perces nagyon megőröltető aktivitás is, mint például rövid ideig tartó, de teljes erőbedobással megvalósított futás. Andersen úgy véli, hogy a kormányoknak is meg kell változtatni a hozzáállásukat ebben az ügyben, örvendetes, hogy vannak már biztató próbálkozások néhány országban. Dániában és Norvégiában például több testnevelési órát iktattak az iskolások tanrendjébe. Sokat segíthet, ha az iskolákat és az iskolák környezetét is a testmozgás szempontjából tervezik meg. A várostervezőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az utak biztonságára és a játszóterekre, hogy a gyermekek biztonságban legyenek, amikor játszanak. A legfontosabb természetesen a szülők szerepe. Nem várható el, hogy a gyermek aktív legyen, ha a szülők számára cseppet sem fontos a testmozgás – hozd magad lendületbe Te is, így sokat tehetsz az alakodért!

cikk küldése
nyomtatás