Pedig erre igen nagy szükség lenne, hiszen a korán felismert betegségek sokkal kedvezőbb kilátásokkal bírnak, mint az esetlegesen későn diagnosztizáltak. A korai diagnózisok felállításának pedig az egyik legalkalmasabb eszköze az ultrahang. – hangsúlyozza dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológus szakorvosa.

Kezdjük az alapoknál!

A hanghullámoknak csak egy része hallható az emberi fül számára, az ezen skála felett lévő hangok tartományát nevezzük ultrahangnak (UH). A hanghullámok terjedéséhez közvetítő közeg szükséges (nem úgy, mint a fényhullámoknak) a hullámok pedig a közeg határától majdnem teljesen visszaverődnek. Az UH természetesen az emberi testben is képes terjedni, a terjedés sebessége a szövetek vastagságától, összenyomhatóságától, víztartalmától és kis mértékben a hőmérsékletétől is függhet. Ez a megfigyelés adta az alapját az UH-diagnosztikának is.

Az ultrahang dicső története

Terápiás célokra az 1940-es években kezdték alkalmazni ezt az eljárást, érdekes módon kezdetben a háborúból megmaradt radarok felhasználásával. Ugyanis a 2. világháborúban az UH-t ellenséges tengeralattjárók azonosítására használták. Egy skót tudós, Ian Donald figyelt fel rá, hogy lehet némi hasonlóság a tengeralattjáró és a magzatvízban úszkáló magzat közt. Mivel addig a káros röntgensugarakat használták a méhen belüli monitorozásra, ez a felfedezés döntő jelentőségűnek bizonyult. A fejlődés pedig megállíthatatlan: a kezdeti radarok felhasználása után 70 évvel már olyan milliméteres vizsgálófejek is léteznek, amelyekkel a szív koszorúsereinek belsejében is szétnézhetünk.

Kockázatmentes vizsgálat

Az UH-vizsgálat teljesen fájdalom- és kockázatmentes eljárás, amely nagyon pontos információt ad, és amely annyiszor ismételhető, ahányszor csak szükséges. Az egyetlen apró kellemetlenség lehet, hogy a hasi UH-ra éhgyomorral és lehetőleg telt hólyaggal kell érkezni, ezen kívül semmiféle negatívuma nincs a módszernek. A zselés anyaggal bekent vizsgálófejet a vizsgálandó szerv fölé illesztik, miközben a fej ultrahangokat bocsát ki és a szervek által visszavert hangokat felfogja. Ezeket a hangokat végül egy számítógép alakítja látható képpé.   

Éves „egészségszerviz”

Vérvétel, mellkasröntgen, hasi UH, magas vérnyomás esetén nyaki- , nőknél emlő-, férfiaknál prosztataszűrés UH-gal –  ennyi vizsgálat elégséges lehet ahhoz, hogy megtudjuk, változtunk-e valamit, és még tünetmentesség esetén is pontos képet kaphassunk a bennünk zajló folyamatokról. Ez pedig a megelőzés alappillére kellene, hogy legyen. – hangsúlyozza dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológus szakorvosa. A doktornő szerint nem az az igazi gond, ha valakinél kialakul egy daganat, hanem ha későn veszik észre. Kevesen ismerik a daganat keletkezésének folyamatát. Első lépcsőben ugyanis csupán egyetlen sejt „bolondul meg”, mindaddig viszont, amíg ez az elváltozás 1 centis lesz, a rosszindulatúságtól függően minimum 5 év telik el. Ha kevésbé rosszindulatú elváltozásról van szó, ez az időtartam még hosszabb. Vagyis egy nem tapintható, 3-4 milliméteres daganatot egy UH-vizsgálattal 2-3 évvel korábban észre lehet venni, mint egy már tapintható, 1 centis elváltozást. Egy melldaganat esetében ez azt jelenti, hogy amíg az 1 centisnél kisebb elváltozás esetében nem veszik le a hölgyek mellét, és nem kapnak kemoterápiát sem, addig egy tapintható daganatnál ezek az eljárások elkerülhetetlenek. 

Vigyázzunk a férfiakra!

Férfiaknál az egyik legjellemzőbb probléma a prosztatát érinti. 45-50 éves kor körül ez a szerv elkezd növekedni, vagyis minden 80 éves férfinak nagyobb a prosztatája, mint kellene, hogy legyen, ami pedig nyilván vizelési panaszokat okoz. UH-gal bármilyen szakaszban kimutatható a növekedés mértéke, de a daganatszűréshez szükséges egy vérvétel is. Ugyanis csak az utalhat rákos megbetegedésre, ha a vérben a PSA-szint emelkedett. Az UH-diagnosztika azonban ebben az esetben is döntő jelentőségű.

Akiknek különösen ajánlott

Az éves egészségszűréseket bárkinek érdemes elvégeztetnie, van azonban néhány olyan rizikófaktor, amely feltétlenül szükségessé teszi az UH-os nyomonkövetést.

• Magas vérnyomással élőknél elengedhetetlen a rendszeres nyaki UH.
• Ha az emlődaganat családi halmozódást mutat, 30-35 felett évi egy vizsgálat idejében feltárhat egy kóros folyamatot, vagy éppen megnyugtathat.
• Izületi UH-vizsgálatot olyan jellegű baleset után érdemes végeztetni, amikor a röntgen vagy a CT nem mutat ki törést. Ugyanis ezek a képalkotó eljárások csak a csontokat tudják vizsgálni, a lágy részeket nem. Vagyis egy esetleges szalagszakadás csak UH-gal mutatható ki. Ennek jelentősége abban áll, hogy szalagszakadás után 6 hétig ajánlott a rögzítés, míg enélkül csupán 1 hétig van fent a rögzítőkötés.

cikk küldése
nyomtatás