Táncra fel!

Neil Todd manchesteri pszichológus több évig tartó munka után megtalálni vélte azokat a vezérlő motívumokat, amelyek üdítő, frissítő, gyógyító táncmozdulatokra inspirálnak minket. A biológiai okokat kutatva megfigyelte, hogy az ember annál szívesebben megy táncba, minél hangosabban szól a zene. E tényből kiindulva a fül szerkezeti működésében kezdte keresni az okokat, s érdekes eredményre jutott.

Transz a tánctól?

Kutatásai szerint a fülrégió két alapvető funkciója, a hallás és az egyensúly-érzékelés szorosabb kapcsolatban van egymással, mint korábban gondoltuk. Úgy találta, hogy a belső fülben elhelykedő piciny zsákszerű képlet, a sacculus nemcsak az egyensúlyérzékelésben vesz részt, hanem meglepő módon reagál a hangokra is, kivált, ha erősségük meghaladja a 70 decibelt. „A diszkókban általában 110–140 decibeles zene dübörög – mondja Nail Todd –, nem csoda hát, ha a táncolók hamar transzba esnek. A sacculus ingerlése érzékenyebbé tesz a saját mozgásra, s ez örömmel tölti el az embert.”

cikk küldése
nyomtatás