A problémáról és a megoldásról Dr. Gera Istvánt, a SOTE Parodontológiai Klinikájának igazgatóját kérdeztük.

Hogyan alakulhat ki a fogágybetegség?

Szánkban még fogmosás után is 400-450 féle különböző baktérium található, ezekkel azonban minden olyan szervezet együtt tud élni, melynek immunrendszere megfelelő állapotban van, és az egyén szájhigiéniája jó. Ha viszont nem mosunk rendszeresen fogat, ezek a nyálban úszkáló kórokozók megtapadnak a fogakon, és tartós kapcsolatot létesítenek az ínyszéllel. Ez az állapot lehetőséget ad a baktériumok elszaporodására, felborítva a korábbi egyensúlyi helyzetet. Minél vastagabb lepedék rakódik le a szájban, a lepedék mélyén annál kevesebb az oxigén. Ebben a „kedvező” helyzetben kezdenek sokasodni a rothasztóbaktériumok, melyek ínygyulladást eredményeznek. Mint minden gyulladt szerv, az íny is megdagad, széle elemelkedik a fogtól, és egy tasak keletkezik. A rothasztóbaktériumokat anaerob baktériumoknak is nevezzük, utalva arra, hogy tevékenységükhöz levegő nélküli, vagyis oxigéntől elzárt közegre van szükség. A gyulladás következtében létrejött ínytasak még távolabb van a levegőtől, így az abban felgyülemlett baktériumok zavartalanul károsíthatják egészségünket. Ilyen helyzetben gyors és hatékony orvosi beavatkozásra van szükség, a beteg ugyanis a legmodernebb fogkefékkel sem tud az ínye alá férkőzni. Ilyenkor a fogmosás fájdalmas, és vérzéssel jár a gyulladt terület érintése.

A szintén népbetegségnek számító fogszuvasodás is az elfelejtett fogmosásoknak köszönhető?

A fogszuvasodás kialakulását a szájban található szénhidrátok, cukrok bomlásterméke, különböző szerves savak teszik lehetővé. Ha ezek a savak 24 órán keresztül érintkeznének a fogakkal, a zománc kristályállományát képesek kimarni. Amíg csak néhány mikronnyi területet old fel a sav, a szervezet helyre tudja állítani a változást, a nyálban található kálcium-, magnézium- és egyéb ionok ugyanis visszakeményítik a fog legfelső rétegét. Ha azonban hosszabb időn keresztül károsodik a zománc, mélyebb üreg keletkezik a fogon, melynek regenerálására már nem képesek az imént említett ionok. Minél nagyobb mélyedést vájnak a fogba a baktériumok, annál nagyobb mennyiségben helyezkednek el benne, és értelemszerűen még több savat termelnek, mely tovább bontja a fog kristályszerkezetét.

Mi játszódik le ilyen esetben a szájban?

Ha a baktériumok megközelítik a fog középpontjában elhelyezkedő képleteket – érzőidegeket, vérereket, kötőszövetet stb. –, ott fájdalommal járó fogbélgyulladást hozhatnak létre. Gyakran megfigyelhető, hogy néhány nap eltelte után a lyukas fog már nem fáj, s a betegek többsége úgy gondolja, hogy panaszuk magától megszűnt. Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy a betegség meggyógyult, a fájdalom ekkor ugyanis azért múlik el, mert a beteg fog elhalt.

Az orvosi beavatkozás ebben az esetben is indokolt?

Semmiképpen sem szabad megfeledkezni róla, hiszen az elhalt fog kiváló táptalaj a kórokozók számára. A rothasztóbaktériumok ez esetben nem az ínyen át, hanem a fog belsején keresztül érik el a csontot. Ha sikerül ilyen mélyre hatolniuk, csontvelőgyulladást, csonthártyagyulladást okozhatnak, és súlyosabb esetekben vérmérgezés is bekövetkezhet. Ha a beteg immunrendszere elég erős, az elhalt fogat megtámadó baktériumokkal a szervezet felveszi a harcot: tokkal próbálja lezárni az érintett részt, a röntgenfelvételek ilyenkor mutatnak a foggyökéren cseresznyemagszerű képződményt, ún. granulómát. Ez tulajdonképpen „állóháború”, melyből bármikor lehet „invázió”, amikor a szervezet védekezőképességének gyengülésével a baktériumok még ilyenkor is bejutnak a keringésbe. A betokosodott gyulladást – függetlenül attól, hogy testünk mely pontján helyezkedik el – gócnak nevezzük, melyből a felszabaduló baktériumok távolabbi gyulladást okozhatnak, allergiás reakciót válthatnak ki, ritkább esetben pedig előfordulhat, hogy akár bakteriális szívbelhártya-gyulladás is kialakul.

Végül is milyen gyakran kell fogat mosnunk?

Naponta legalább kétszer, de ha van rá lehetőség, akkor háromszor kell tisztítani a fogakat. Akik hajlamosak a fogszuvasodásra, legjobb, ha minden étkezés után fogat mosnak, és számukra különösen fontos a fogselyem használata is. A vékony szál beférkőzik olyan helyekre is, ahonnan a fogkefék egyébként nem tudnák eltávolítani a lepedéket.

Hogyan vélekednek a szakemberek a rágógumik fogyasztásáról?

Amíg a rágógumit valódi cukrot tartalmazó anyagokkal ízesítették, ez a divatos szokás többet ártott, mint használt, hiszen a fogak naponta akár több órán át is cukorban áztak. A szakma véleménye akkor változott meg igazán, amikor bevezetésre kerültek a cukormentes rágógumik. Napjainkban már fluoridot is adnak hozzájuk, mely erősíti a fogzománcot, és ellenállóbbá teszi azt a savhatással szemben, egyes rágógumik xilitet is tartalmaznak, ami helyettesíti a cukrot, és csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának lehetőségét is. A folyamatos rágás fokozza a nyáltermelést, mely mechanikusan tisztítja fogainkat és a száj belső részét, illetve munkához láthatnak azok a nyálban található enzimek, amelyek helyreállítják a száj pH-értékét. Mindezt figyelembe véve, a cukormentes rágógumit egyfajta prevenciós eszköznek is tekinthetjük.

cikk küldése
nyomtatás