A magyar lakosság egészségtudatosságát vizsgáló kutatás részletesen elemezte a dohányzási szokásokat, a táplálkozásra és a testmozgásra fordított idõt, illetve olyan, az egészségmegõrzésben kulcsszerepet játszó tényezõket, mint a szûrõvizsgálatokon való részvétel, illetve az egészségügyi kérdésekben való tájékozódás. Jól látszik, hogy az összességében is kedvezõtlen kép az egyes országrészekben és egyes településtípusokon élõk körében még sötétebb.

Dohányzásban a fõvárosiak és a dunántúliak „vezetnek”

A légzõszervi megbetegedésekbõl eredõ halálozások tekintetében Magyarország vezetõ helyen áll, amelynek egyik oka, hogy a felnõtt lakosság egyharmada dohányzik. A nemdohányzók aránya a teljes felnõtt népességbõl Budapesten a legalacsonyabb, az erõs dohányosok aránya – a fõvárosiakat is megelõzve – ugyanakkor Nyugat-Magyarországon a legmagasabb (16 százalék) a három régió tekintetében. A legtöbben (82 százalék) a megyeszékhelyeken élõk közül állították, hogy soha nem gyújtanak rá, de valamivel átlag fölötti arányban nyilatkoztak így a községekben, illetve regionális bontásban vizsgálva a Kelet-Magyarországon élõk is.

Egészséges táplálkozás?

A lakosság mintegy kétharmada saját bevallása szerint egészségesen táplálkozik. Ez azért meglepõ, mert minden második magyar kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyos. Noha a községekben élõk átlag fölötti arányban nyilatkoztak úgy, hogy maximális figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra, a túlsúlyosak aránya közöttük a legmagasabb (több mint 60 százalék), míg a budapestiek a legkevésbé elhízottak. Mindez arra utalhat, hogy az egészséges táplálkozás fogalma nem mindenki számára jelenti ugyanazt.

Nyugaton kevesebben járnak szûrésekre

A betegségek megelõzésének egyik fontos része (lenne) az egészségügyi szûréseken való rendszeres részvétel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy európai viszonylatban a daganatos eredetû halálozásokban vezetõ helyen állunk. Megfigyelhetõ, hogy Nyugat-Magyarországon lényegesen kevesebben járnak a különbözõ szûrésekre (például tüdõszûrésre, laborvizsgálatra), mint keleten, a fogászati vizsgálatok tekintetében pedig a budapestiek maradnak el a többi régiótól. A nõgyógyászati szûréseket illetõen nem tapasztalható lényeges eltérés.

Településtípus szerinti bontásban a fõvárosiak a legkevésbé aktívak, míg a városok lakói ellenõriztetik magukat leggyakrabban. A tüdõszûrésre járók aránya a fõvárosiak és a községekben élõk körében, míg a nõgyógyászati szûrések a megyeszékhelyeken élõk esetében kiemelkedõ. Érdekes tény, hogy Kelet-Magyarországon a nyugati országrészben élõkhöz képest lényegesen többen vannak azok, akik saját bevallásuk szerint érdeklõdnek az egészségügyi információk, hírek után, és legalább alkalmanként utána is néznek ezeknek.

A kutatásról

A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát. 2008-ban két alkalommal, márciusban és szeptemberben vizsgálták az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szokásokat. A telefonos kutatás során 1000, véletlenszerûen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.

cikk küldése
nyomtatás