A probléma gyökere

Az allergiások száma ismert okok (öröklődés, stressz, környezeti hatások, életmódváltozás) miatt egyre növekszik s ezzel együtt bővül a táplálékallergiások tábora (nemzetközi adatok szerint az átlagnépesség 15-20 százaléka érzékeny valamilyen ételre). Az allergiás ember immunrendszere túlérzékenyen reagál némelyik, egyébként ártalmatlan idegen anyagra (antigénre). Ez fokozza az immunglobulin E (IgE) ellenanyag (antitest) termelődését a szervezetben, ami érzékennyé válik az antigénnel szemben, így amikor az ismét a szervezetbe jut, szöveti duzzanatot, orrfolyást, könnyezést okozó kémiai anyagok (például hisztamin) szabadulnak fel.

Az antigénnel (allergénnel) való első találkozásnál még észrevehetetlen vagy mérsékelt allergiás reakció fölerősödésének tehát az a feltétele, hogy a szervezet előzőleg szenzibilizálódjon a kiváltó anyaggal szemben. Táplálékallergiában az élelmiszerek egyik összetevője válik allergénné. Bármi lehet allergén, ráadásul magunk se tudjuk, miféle idegen anyagokkal „feljavított”, színezett, stabilizált és tartósított finomságokat kell gyomrunknak nap mint nap befogadnia. Ennek ellenére szervezetünkben elsősorban a táplálkozásban alapvető szerepet játszó, napi élelmiszerek (tej, tojás, gabona, hal) egyes alkotórészeire való heves reakció okoz zűrzavart.

Viszket, dagad, fáj

Kissé más a helyzet az ételallergia egyik fajtáját képviselő gyümölcsallergiával. Mivel kedvelt hazai gyümölcseink antigénjeinek szerkezete különbözik az emberi szervezet saját fehérjéitől, a túlérzékenyek immunrendszere idegenként fogadhatja őket, és immunreakciót indíthat el velük szemben. Az élelmiszer-kereskedelem világméretűvé válása nyomán azonban ma már más földrészekről származó, korábban ismeretlen gyümölcsök is gazdagítják a piaci kínálatot. A citrusfélék, a kivi, a banán mindennapi táplálékai a Mediterráneumban és a trópusokon élő embereknek, akik fogyasztásuk során nem tapasztalnak káros hatásokat, a mi konyhakultúránktól idegen táplálékalkotó elemeik azonban nekünk allergiás tüneteket okozhatnak. Sokszor azt hisszük, olyan idénygyümölcsöt eszünk, amelyre be vannak kódolva a génjeink – pedig nem, hiszen a nemesítések során a hazai körte-, barack- vagy eperfajtákat esetleg más földrészekről származókkal keresztezték, így a mi szervezetünk számára idegen fehérjéket is tartalmazhatnak.

A túlérzékenységi reakció ritkán jelentkezik először felnőttkorban. Elsősorban csecsemő- és kisgyermekkorban alakul ki, amikor a bélhám átengedi a nagyobb molekulatömegű fehérjéket, s azok a hám alatti rétegbe kerülve immunológiai folyamatokat indítanak el. Első tünet általában az ekcéma vagy a csalánkiütés, aminek a mértéke 1 éves korra csökken, 10 éves korra el is tűnhet. Ezért a csecsemő anyatej melletti hozzátáplálását jobb csak 6 hónapos kor után elkezdeni, nagy allergénaktivitású gyümölcsöket pedig egyéves kortól adni. Az ellenanyag-termelés kiváltotta tünetek rendszerint közvetlenül a gyümölcs elfogyasztása után jelentkeznek. Csak a vele kapcsolatba került testtájakat érintik az orális allergia tünetegyüttes (OAS) összefoglaló néven ismert helyi reakciók (viszkető érzés a szájüregben, az ajak, az arc duzzanata, a nyelv és a torok bedagadása), a szisztémás reakciók azonban a szervezet távolabbi részein is jelentkeznek csalánkiütés, ekcéma, émelygés, hasmenés, székrekedés, hányás, izomfájdalom, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, vérnyomásesés, ájulás, formájában.

Keresztallergia

A keresztallergia kialakulásának oka az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága. Mivel immunrendszerünk nem tud különbséget tenni a különböző eredetű, ám alak, méret, szerkezet vagy funkció tekintetében hasonló allergének között, azok egyforma allergiás tüneteket okoznak, kivált, ha egyikükre már fokozottan érzékeny a szervezet (a parlagfűre allergiásak ezért produkálnak szénanátharohamokat görögdinnye falatozása közben). Ugyanaz az ember egyszerre lehet allergiás többféle táplálékfehérjére vagy légúti és táplálékallergénre. A keresztallergia legjellemzőbb változatában a pollenszemek adnak keresztreakciót egyes gyümölcsökkel, a következőképpen:

• nyírfa: alma, körte, cseresznye, őszi- és sárgabarack, szilva, meggy, kivi, avokádó, mogyoró, dió, mandula,
• égerfa: alma, körte, cseresznye, őszibarack, mogyoró,
• fűfélék: őszi- és sárgabarack, cseresznye, dinnye,
• parlagfű: görög- és sárgadinnye, banán,
• fekete üröm: dinnye, banán, kivi, mangó.

Olykor több gyümölcs és a pollenek egyidejű jelenléte okoz keresztallergiát: ilyen az őszibarack–sár¬gabarack–szilva–cseresznye vagy az őszibarack–szilva–banán, illetve a sárgabarack–őszibarack –paradicsom és egyes pollenek előfordulása esetén jelentkező reakció. Pollen sem szükséges azokban a keresztallergiákban, amelyekben valamelyik gyümölcsre való érzékenység a másik fogyasztásakor is jelentkezik.

Tiltott élvezetek

A nyers gyümölcsök sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak – allergiások mégsem ajánlott a fogyasztásuk. Mivel az allergiáért felelős gének nagy része hőkezeléskor lebomlik, vannak, akik nem reagálnak rájuk, ha a gyümölcsöt párolva, főzve, sütve fogyasztják. A gyümölcsallergia gyógyításában nem alkalmazható a hagyományos immunterápia (bár folynak ilyen kísérletek), és a gyógyszeres kezelés is csak korlátozottan. A tünetek enyhítésében sokat segíthet a hisztamint és szerotonint tartalmazó, önmagukban is allergizáló ételek (érett sajtok, csokoládé, alkoholos italok, savanyú káposzta) és gyümölcsök (eper, ananász, papaja, banán, citrusfélék) fogyasztásának mellőzése, de jobb, ha elhagyjuk az étrendből az allergiát kiváltó gyümölcsöket.

Figyelni kell egyéb ételek és készítmények összetevőit is, vajon nem tartalmaznak-e allergizáló fehérjéket, akár csak nyomokban, s a keresztallergiával gyanúsítható élelmiszereket szintén ki kell zárni az étrendből. Sajnos, a túlérzékenyek számára még a gyümölcsökből készült kozmetikai készítmények is kellemetlenséget okozhatnak! Megoldást a genetikailag módosított gyümölcsfajták hozhatnak majd, amelyekből a tudósok eltávolították az allergiás reakciókért felelős gént. Az idegen gének bevitelével végzett eljárás azonban újabb problémát szülhet: a génkezelt növényekben kialakult újfajta fehérjék akár a korábbiaknál is súlyosabb allergiát okozhatnak, hiszen kiszámíthatatlan, milyen hatással lesznek szervezetünkre.

cikk küldése
nyomtatás